Köztünk élnek

Ezen a Földön, Magyarországon, azon belül Pusztaszabolcs településen vagyunk. Itt él a Szalai család. Az idő folyamán sajnos elváltak a szülők, a bírósági határozat szerint Szalai Mónika Fanny -a fiatalabbik testvér- anyjával a vasútállomás mellett egy társasházban, Szalai Anett –az idősebbik testvér-, pedig apjával a Szabolcs Vezér Gimnázium közelében egy nagy fehér házban él. Minden nap úgy indult, mint a többi. Móni reggel elindult apja házához, hogy majd Anettal együtt mennek iskolába. Így együtt ballagtak a tudásszerzés felé, ki-ki a maga órájára. Eközben míg a két gyermek tanult, addig egy földalatti laboratóriumban, egy zseni – ki nem tud betelni a maga tehetségével- épített egy szerkezetet, mi teleportál, illetve 3D formában levetíti, majd lerajzolja teljes valós alakjában a személyt vagy a tárgyat. Mivel elég gyakran adták le a televízióban a TRANSFORMERS ENERGON című sorozatot, így ebből a sorozatból választott egy személyt -a való világba lépésre-. Dr. Jones-ra esett a választás. A tudós bekapcsolta a gépet és egy-két percbe se telt bele, már előtte állt Jones. Mikor a professzor teljesen magához tért, kíváncsian fürkészte a helyszint. Ez után megkérdezte, hogy hol van. Először bemutatkozott neki a feltaláló:

-Üdvözlöm az én világomban professzor! Én Dr. Max Genon vagyok. Ön most ugyanúgy a Földön tartózkodik, csak 2005-t írunk.

-De mégis hol? -kérdezte Dr. Jones

-Úgy is pontosíthatnám, hogy Európában Magyarországon az én földalatti laboromban. –felelte Max.

-Hol van a családom? –jött az újabb kérdés.

-Ott. –mutatott a televízió képernyőjére a tudós.

A professzor döbbenten nézett a monitorra.

-Ezek szerint… -dadogott Jones.

-Igen. Nem valós személy, csak egy kitalált ember, aki a sorozatban szerepelt mindaddig, míg a szerkezetemmel ide nem hoztam. –válaszolta Max.

Dr. Jones számára igen megterhelő hír volt. Legalább beletelt hét hónapba, hogy kiheverhesse.

Ezalatt a két testvér a vakáció örömeit élvezte a Nap alatt. Egyik este Anett és Móni kibicikliztek a Rókalyukhoz –ami nem volt más csak egy hatalmas bucka, hol a gyerekek sokat csevegnek-, ami nem volt messze a laboratóriumtól. Miközben az idősebbik testvér mesélt a húgának Transformers Energon-ról, addig a tudós kihallgatta beszédét és elhatározta, hogy hasonló képességgel ruházza fel a lányt, mint amilyen Vadócnak is van. A professzor is belement a dologba, viszont egy feltélellel. Ha az Autobotokat és családját is teleportálja. Dr. Genon beleegyezett, és már a megfelelő pillanatot kellett kivárnia. Mikor Anett és Móni indulni szerettek volna, kettejük nyakába altató lövedéket lőttek. Az idősebbik tudta nélkül elvégezték a kísérletet. Másnap reggel a szülők rátaláltak a gyerekekre. Anettnak fogalma sem volt, hogy mi is történt vele. Mikor hazaindultak, két figyelő szempár követte a testvérek lépteit, hogy megbizonyosodjanak a kísérlet sikerében. A lány azután, hogy elhaladt a szántóföld mellett, a haja ragyogni kezdett, mint a Nap. A professzor azonnal felkiáltott:

-Érzi az Energon-t mint a fiam! Ez hihetetlen!

Ezalatt Max azon igyekezett, hogy minél hamarabb teljesítse vendége kívánságát.

-Figyeljen professzor! Felkészült?! –kiáltott fel a tudós.

-Igen Max! – válaszolt Vadóc apja.

-És kiket teleportáljak először? –kérdezte Max.

-Kezdje az Autobotokkal. –felelte magabiztosan Dr. Jones.

A nap végére az összes Autobotot teleportálták. Mindannyian össze voltak zavarodva a történtektől. Max és Jons mindent elmeséltek. Ezalatt az egyik transformers közbeszólt:

-És merre találjuk a családot? –kérdezte Golyózápor.

-Na látod, ezt én sem tudom. –felelte a professzor.

-Ne aggódjatok, hisz a komputeremben biztos meg van a lakcíme. – így szólt Max.

Odaszaladt a számítógépéhez és nyomban elindította rajta a keresőprogramot. Míg folyt a kutatás, addig a professzor családját is teleportálták. Először Miranda – Dr. Jones felesége – és Sally, - a lánya – majd Vadóc – a professzor fia, ki megérzi az Energon-t - is megérkezett a laboratóriumba. Mindannyiuk számára igen megterhelő volt az „út”, mert ahogy „bezárult a kapu” össze is estek. Mindhármojukat külön lakosztályba helyezték a tudós bunkerjában. Eközben Golyózápor felkiált:

-Megvannak! Ajaj!

A számítógép szikrákat hányt majd egy kisebb robbanás után füstölögni kezdett. Vadóc apja azonnyomban felkiált:

-Te jó ég! Mi történt!

-Tönkre ment a gép adatbázisa. Tudja, ez elég öreg berendezés, tán nálam is idősebb. –felelte Max.

-Akkor most mi a teendő? –kérdezte Tűzgolyó.

-Annyi biztos, hogy a környéken él. Nemde doktor? –mondta Optimus.

-Végül is logikus, hiszen a faluhatárnál tartózkodtak. –erősítette meg Dr. Genon.

-De hisz, nem kopogtathatunk be minden épületbe. –szólt Lágcsóva.

-És Vadóc? Ő talán rátalálhat. –szólalt meg Vasököl.

A professzor máris válaszolt:

-Igazad van. Hiszen mindketten birtokolják ezt a képességet. Vadóc biztos meg fogja érezni és hamarosan megismerhetitek az új csapattagot.

-Jó reggelt Junior! –üdvözölte Jones Vadócot.

-Áh! Hányszor megmondtam apa, hogy ne nevezz így! Különben is, nem vagyok már gyerek! –üvöltözött Vadóc.

Eközben az ajtón belépett Max.

-Ő meg kicsoda? –kíváncsian kérdezte Vadóc.

-Üdvözöllek fiatalember! Én Dr. Max Genon vagyok. Csak annyit említek meg neked, hogy a szokásosnál is jobban meg fogsz lepődni, a valóság láttán. –ezzel befejezte mondandóját és sarkonfordult.

-Tessék?! Miket beszélt ez az ember?! –kiabált Vadóc.

Dr. Jones kikísérte a családját és megmutatta a valóságot. Vadóc döbbenten nézett szét a magát körülvevő világban.

-És az a település ott? –kérdezte Sally.

-Az ott Pusztaszabolcs. –felelte Optimus mellettük, jármű üzemmódban.

Ezalatt Vadóc töprengeni kezdett, hogy vajon mit kereshetnek itt. Jones a fiára nézett és elmagyarázta a helyzetet, eközben megérkezik a többi Autobot.

-Vadóc! –kiáltott fel Vasököl.- Addig felfedezhetnénk a terepet mindannyian, míg javítják lent a berendezést. Nincs kedved csatlakozni? –kérdezte.

-Nincs! –felelte dühösen és elvonult a lakosztályába.

-Elég nehezen dolgozza fel. –felelte Szélvész.

-Beletelik egy kis időbe. –erősítette meg a professzor.

-Dr. Jons! Míg javítanak odalent, mi felderítjük a települést és lakosait. –jelentette Optimus.

-Rendben van. –válaszolta Vadóc apja.

-Autobotok! Mivel csak annyit tudunk, hogy 16 év körüli kamasz lány, ezért csak az ebbe a kategóriába tartozó egyéneket figyeljük meg alaposabban. –felelte Első Optimus.- És semmi feltünősködés! –emelte ki mondatát a vezér.

A transformerek behajtottak Pusztaszabolcs területére és elkezdték keresni Vadóc „képesség testvérét”.

Tűzgolyó a községháza parkolójában, Vasököl a temető előtt, Golyózápor a két iskola között, majd Lángcsóva az égről figyelte a lakosságot.

-Autobotok, helyzetjelentést! –szólalt fel Optimus.

-Semmi, parancsnok! –jelentette Tűzgolyó.

-Nincs mit jelentenem. –szólt Vasököl.

-Úgyszintén. –mondta Lángcsóva.

-Optimus parancsnok! –kiáltott fel Golyózápor.- Azt hiszem megtaláltam.

-Rendben van Golyózápor, szép munka.-dicsérte Első Optimus.

-Köszönöm Uram! –felelte az autobot katona.

-Most minden Autobot visszatér a földalatti bázisra! –parancsolta Optimus.

-Na akkor meséld el Golyózápor, egészen pontosan mit is találtál? –kérdezte az autobotok Vezére.

-Körbe hajtottam a területet, de amint az Ady Endre utcába betértem, kiabálásra lettem figyelmes. Mikor jobban megfigyeltem, két lányt vettem észre, hogy egy kétkerekű dolgon érkeznek egy fehér házhoz. Úgy gondolom, hogy a fiatalabbik szólította meg az idősebbiket. –mesélte Golyózápor.

-Mondjad, hogy hívták őt. –kérdezte Lángcsóva.

-Anett, és aki kiabált, őt, pedig Móninak. –felelte Golyózápor.

-Tessék?! Egy lányról van szó?! –kérdezte felháborottan Vadóc.

-Jaj! Nem is említettem neked, hogy az illető egy lány? –felelte Dr. Jones ahogy belépett a terembe.

Optimus ránézett Vadócra és így szólt a fiúhoz:

-Figyelj rám Vadóc! Ha nem is tudod, még ebben a világban is található Energon és szükségünk is van rá energia ellátás szempontjából. Úgyhogy vigyázz miket beszélsz, ha tetszik, ha nem, köteles vagy segíteni, hogy megtalálhassuk, mert ketten gyorsabban fogtok haladni az érc felkutatásával.

Vadóc csak becsukta szemét és dühösen, gondolkodni kezdett Első Optimus szavain.

-Vadóc! –szólította Vasököl.- Féltékeny vagy rá, igaz. –gúnyolódott.

-Szerintem, csak fél vele találkozni. –folytatta Sally, ahogy ő és édesanyja

beléptek az ajtón.

-Miket beszéltek! Ha akarok egyedül is elmegyek hozzá! –felelte házsártosan a fiú.

-Vadóc! –szólította Optimus- Most Tűzgolyóval követitek Golyózáport, egészen addig, ahol rátalált a lányra. Ott ha meglátod, próbálj a bizalmába férkőzni.

-És lehetőleg ne siesd el a dolgot! Mert akkor másképp kell kapcsolatot létesíteni vele. –mondta Lángcsóva.

-Rendben. –felelte Vadóc.

-Hé, Tűzgolyó! Ugye nem leszel messze tőlem? –szólalt fel Vadóc.

-Persze, hogy nem! –felelte az autobot.- Mért kérded?

-Csak megkérdeztem. –válaszolt a fiú.

Mihelyt megérkeztek, Vadóc –nem nagy lelkesedéssel- a kapuhoz indult, majd becsöngetett. Senki sem jött ki a lakásból, teljes volt a csend odabenn.

-Látjátok! Senki sincs otthon, induljunk vissza. –jelentette ki a fiú.

A két autobot katona és Vadóc visszamentek a földalatti laborhoz, és mindenről jelentést tettek. Odalent vita folyt a lánnyal kapcsolatban.

-Holnap is megpróbálkozunk ugyanígy. –mondta Lángcsóva.

-És ha akkor sem lesz otthon. –kérdezte Vasököl.

-Előbb utóbb biztos visszatér ahhoz a házhoz. –felelte Golyózápor.

-Hé! Még nem is tudjuk, hogy merre lakik. Legalább ezt az információt szerezzük meg és azután figyeljük jobban azon a helyen. –szólalt meg Vadóc.

Eközben megszólalt Otimus:

-Figyeljetek! Golyózápor ott fog figyelni annál az épületnél, ahol meglátta a lányt. Addig Vasököl és Vadóc körbejárják a települést és megkérdeztek egy-két embert felőle. És ha egyikőtök is megtalálja, az jelentse minden autobotnak és azonnal ott leszünk.

-Értettük! –hangzott mindenkitől a válasz.

Mindenki nekilátott a maga feladatához. Vadóc igen megéhezett a keresgélés alatt, ráadásul már este hét óra felé járt az idő. A fiú desszertként vett magának fagylaltot a Kiri Panzióban. Mikor kijött, a haja ragyogni kezdett.

-Itt van valahol. –szólalt fel Vadóc.

-De mégis merre? –kérdezte Vasököl.

-Ne kérdezősködj, mondom az irányt. –felelte a fiú.

Eközben a - szintén ragyogó hajú – lány nem sejtve, hogy keresik, a könyvtár felől a panziónál ballra fordult, majd a Cikolai-Tó felé vette az irányt.

-Kövesd Vasököl. –szólította fel Vadóc.- Figyelem minden Autobotnak! Megtaláltuk és követjük a keresett személyt. –jelentette a fiú.

-Mond az irányt Vadóc. –felelte Optimus a bázison.

-Gyertek át a sorompón majd az első jobb kanyarnál forduljatok le és az aszfaltozott úton megtaláltok minket. –válaszolta Vadóc.

-Gyerünk Autobotok! –szólalt fel Első Optimus.

A lány egy földesúton letekert a tóhoz, majd egy stégen megpihent és nézte a víz felszínét.

-Megvárjuk a többieket? –kérdezet Vasököl.

-Nem! Hisz rajtam múlik, hogy csatlakozik-e hozzánk vagy nem. Akkor lőttek az Energon felkutatásának. Meg hát, ő maga jobban ismeri ezt a világot, mint mi mindannyian. Hát akkor megyek. –mondta a fiú és elindult a lányhoz.

-Szervusz! Mond csak ki vagy te, és hogyhogy itt, és egyedül üldögélsz? –kérdezte Vadóc.

-Én ki vagyok?! Először te mutatkozz be. Nyilvánvaló hogy te vagy itt az idegen. –felelte a lány. –Várjunk, csak. –szólalt fel és jól végig szemlélte a fiút. –Olyan ismerős vagy. Mint ha már láttalak volna téged valahol. De hol is? –gondolkodott.

-Úristen! –kiáltott. –Te Vadóc vagy.

A lány felállt a stégről és riadtan szaladt a bicikliéhez, hogy elmehessen, de a fiú az útjába állt. Eközben megérkezett a többi transformers. Aggódva nézték, hogy Vadóc nem bír szót váltani a rémült lánnyal.

-Kérlek, nyugodj meg, mert lassan kezdek megőrülni. –„nyugtatta” Vadóc.

-Nyugodjak meg! Mikor úgy érzem, hogy kezdek megörülni, és a képzeletem játszik velem. Te jó ég! Nem kellett volna ennyit foglalkoznom a sorozattal! –sopánkodott, és a fejéhez kapott.

-Én itt vagyok teljes életnagyságban. Érints meg ha úgy tartja kedved, és megbizonyosodhatsz, hogy valóságos személy vagyok. –felelt Vadóc.

A lány megfogta a kezét és végigsimította az arcát a kezével. De ez rosszabbította a helyzetet, mert utána a lány már elájult.

-Nem hiszek a szememnek parancsnok. Mit csinált ez a kölyök? –szólt Lángcsóva.

-Mit tettél Vadóc? –kérdezet Vasököl.

-Én semmit. –válaszolt a fiú.

-Mindegy. Az a lényeg, hogy megvan. Már csak el kell nyernünk a bizalmát. –mondta Optimus. –Most pedig irány a bázis és őt is magunkkal visszük a kétkerekűjével együtt.

Ezzel vissza is tértek a bázisra. Az ajtónál Rodimus és Tűzfal csapata várakozott az érkezőkre.

-Nos Optimus, sikerrel jártatok? –kérdezte Rodimus.

-Igen. –felelte a Vezér. –Most pedig elhelyezzük egy szobában, hogy felébredjen.

-Miért, mi történt vele? –kérdezte Portyázó.

-Csak elájult a nagy izgalomban. –felelte Tűzgolyó.

-Vadóc beszélt vele? –kérdezte Lejtő.

-Igen. –válaszolt Vasököl.

-Hol van a lány? –kérdezte Dr. Jons a feltalálóval.

-Az egyik lakosztályába helyeztük, mivel elájult és pihennie kell. –felelte Rodimus.

-Dr. Genon! –szólította Optimus. – Szeretnénk, ha még néhány Mechanikot is idehozatna. Kéne aki finomítja majd az Energon-t.

-Nem akadály. –mondta Max.

A tudós bekapcsolta a masinát és egymás után jöttek a Mechanikok. Míg egy kisebb csoport össze nem gyűlt.

Szélvész megmondta nekik a helyzetet, hogy vigyázzanak majd ha, elhagyják a labort, és a felszínre mennek. Mert az itteni világ még nincs felkészülve a megjelenésükre. A Mechanikok megértették a dolgokat, és engedélyt kaptak, hogy laborhoz hozzáépítsenek egy energon feldolgozó üzemet.

Ezalatt a lány kezdett magához térni. Felült, majd körülnézett a szobában. Ekkor belépett Vadóc apja, hogy megnézze jobban van-e.

Utána Miranda is tálcával a kezében, amin egy tányér meleg leves volt.

-Ó, látom már jobban is érzed magad. Nem kérsz levest? A feleségem főzte. Ettől majd szépen megerősödsz, és bemutatunk a többieknek. –mondta. –Jaj, de udvariatlan vagyok, én …

-Ne folytassa. Ön Dr. Jones és a felesége ,gondolom Miranda. Önök Vadóc és Saly szülei. –felelt a lány.

-Ez bámulatos. Sokat tudhatsz rólunk. Mesélte Max, hogy sokat foglalkozol a Transformers Energonnal. Gyere, mutatkozz be mindenkinek a vezérlőteremben. –szólította a fiatalhölgyet.

Ezzel elindultak mind a hárman, majd aztán beléptek a vezérlőterembe, hol az összes Autobot, néhány Mechanik, Max, Vadóc és Sally tartózkodott.

-Itt is a vendégünk! –kiáltott fel Jones.

- Szervusz! –köszöntötte Optimus.

A lány kicsit még riadtan de előrelépett és bemutatkozott:

-Jó napot mindenkinek! A nevem Szalai Anett, mint láthattátok, van egy húgom…

-Akkor ő volt veled tegnap előtt este mikor meglátott téged Golyózápor. –szólalt fel Vasököl.

-Vasököl fogd be a szád. Engedd ,hogy folytassa. –szólt rá Lángcsóva.

-Szóval van egy húgom, akit Szalai Mónika Fannynak hívnak. Mostanában gyengélkedik a testvéri viszony egymás közt, és erre nem igazán vagyok büszke. Mindketten Pusztaszabolcson élünk de külön egy-egy házban. A szüleink elváltak és a Móni anyámmal, én pedig apámmal élek egy fedél alatt. Na most beszéljünk rólatok. Biztosan te vagy Vasököl.

-Bámulatos! –ámult Vasököl, a lány tudásán.

-Te Tűzgolyó, Lángcsóva, Golyózápor.

Anett, ahogy ránézett egyikükre, máris mondták a nevüket.

-Tűzfal vagyok.

-Én Sziklamászó.

-Lejtő.

-Te csakis Rodimus lehetsz. –folytatta.

-Portyázó.

-Taposóakna.

Most rátért a Mechanikokra.

-Légörvény, Jelzőfény, Bicepsz, Szélvész.

Majd Vadócék felé fordult.

-Engem már ismersz. –felelte Vadóc.

-Hello Saly! –köszönt Vadóc húgának.

-És ő kicsoda? –ránézett Max-re.

-Nem emlékszel rám Anett? –kérdezte Max.

-Nem. Mért, kéne? –hangzott vissza a kérdés.

-Én Dr. Max Genon vagyok. A kérdésedre a választ rád hagyom. Szerintem hamar rátalálsz. –válaszolt Max.

-Semmit sem értek. Valaki elmagyarázná most már, hogy mit keresek én itt? Nem mintha zavarna, de szerintem már hiányolnak otthon. –szólt Anett.

Dr. Jones elmondott mindent az elejétől, még a kísérletet is. A lány nehezen hitte el a történteket, ezért a tükör elé állt és megkérte Bicepszet, hogy hozzon Energont. A Mechanik visszatért egy Energon röggel, de még be se lépett az ajtón már ragyogni kezdett a lány haja és furcsa érzés lett úrrá rajta.

Ezután ismét elájult. Majd újra a szobájában tért magához, hol néhány Mechanik vigyázott rá. Anett gondolkodni kezdett, hogy hogyan térhetne haza? Képességét kihasználva kiment a bázisról. Senki sem vette észre egészen addig, amíg nem lépett be a felvonóba és Vadóc nem érezte meg.

-Szökni akar! –kiáltott Vadóc.

-Na de mégis ki? –kérdezte Golyózápor.

-Anett. –felelte a fiú.

A lány sikeresen felért a felszínre és beszalad a nagyközségbe. Otthon bújt el a pincében mivel apja nem tartózkodott a házban. Vadóc, Jelzőfény és Bicepsz persze követték. Nem is telt kis időbe, hisz a fiú megérezte a bujkáló lányt. Miközben próbálta meggyőzni a lányt, eközben megérkezett Mónika. Látta a robotautókat és a két kamasz veszekedését. A kezébe ragadott egy vasvillát és Vadóc felé rohant fenyegetőzve, hogy megszúrja.

A fiú rémülten kiáltott:

-Energonkard ide!

Néhány másodperc alatt ott termett a kard és, mint egy gördeszkára felpattant és a Mechanikokkal visszatértek a bázisra.

-Ki volt ez? – kérdezte a fiatalabbik testvér.

-Móni, ha elmondanám. –felelte Anett.

-Mondjad csak. – kérte.

-Szóval, Vadóc volt…

-Na ne hülyéskedj! – szólt közbe Fanny.

-De igen is ő volt, és itt vannak az autobotok a falu szélén, egy földalatti bázison. – válaszolta zavarodottan a lány.

-Ha ez igaz akkor én vagyok Magyarország hercegnője. – gúnyolódott, testvére.

-Holnap elmegyünk oda és bebizonyítom, hogy igazam van hercegnő. – válaszolta Anett.

Mindenki igen meglepődött a lány távozásától, és azon gondolkodtak, hogy nem fogja felfedni kilétüket Vadóc „testvére”.

-Parancsnok most mit tegyünk? – kérdezte Lángcsóva.

-Nem tehetünk mást. Várunk. – felelte Első Optimus.

-Szerintem vissza fog jönni. – szólt közbe Max. – Hiszen már látott benneteket és a kedvenc hősei vagytok. Ha én lennék ilyen helyzetben, nem hagynám ki, hogy velük találkozhassak. Higgyétek el hamarosan itt lesz.

-Tuti, hogy Vadóc szúrta el az egészet. Olyan türelmetlen. – mondta Sally.

-Bízzunk benne, hogy nem csinál több butaságot. – felelte Dr. Jones.

A fiú belépett a terembe Jelzőfénnyel és Bicepsszel.

-Nézd apa, az emlegetett szamár. –gúnyolódott Sally és elment a lakosztályába.

-Megtaláltad fiam? –kérdezi Jones.

-Persze, minden rendben is ment, míg fel nem tűnt a húga vasvillával a kezében. –válaszolta Vadóc.

-Egy lány elüldözött. Ez ciki öregem. –nevetett Vasököl.

-Vasvillával a kezében!! –válaszolt dühösen a fiú.

-Fejezzétek be! –szól Golyózápor.

-Három napig várunk. Utána kigondolunk valami mást. –mondta Optimus.

Anett elvezette testvérét a bázis bejáratához, de nem is mert a közelébe menni.

-Látod Móni, ott van. –mutatott nővére a bejáratra.

-Semmit sem látok. –felelte a húga.

Anett néhány lépést tett feléje és megint az a furcsa érzés lepte el.

Vadóc abban a pillanatban megérezte a lányt, ahogy közelebb merészkedett.

-Móni, forduljunk vissza. –szólt remegő hangon Anett.

-Tőlem. –felelt testvére.

Alig, hogy a testvérek megfordultak abban a pillanatban kinyílt a bázis bejárata. Tűzgolyó, Golyózápor és Dr. Jones megjelentek.

-Hová igyekeztek? Anett, te már ismered a terepet. Mért nem jössz be? –szólt utánuk Jones.

A testvérek megfordultak és Anett csak azt látta, hogy húga a két Autobotot szemléli rémült tekintetével.

-Móni! –szólt Anett miközben testvére felsőjét húzogatta.

A lány húga szóhoz sem jutott a történtektől, majd ránézett Golyózáporra de ő így szólt hozzá:

-Ennyire rémisztő vagyok. –nevette el magát a robot.

-Hé! –kiáltott fel Anett. –Neki ez a dolog nagyobb sokkot adott, mint nekem. Ezért fogjátok vissza magatokat!

-Gyertek beljebb. –kérte őket Vadóc apja.

Anett nem is váratta őket már indult is a trióhoz.

-Te nem jössz_? –kérdezte Anett, földbegyökerezett húgától.

-De, bemegyek. De ugye mellettem maradsz! –szólt Anetthoz.

-Igen. –felelte nővére.

Mindannyian lementek, Max laboratóriumába, aki már várta őket az ajtajánál.

-Itt az elveszett báránykánk. –szólalt fel Max.

-Nem ismerlek téged? –kérdezte Móni.

-Nemrég aludtatok a laboromban. A többire majd egyedül is rá fogsz jönni. –felelte a tudós és lement vegyszerekkel kísérletezni.

Móni értetlenül figyelte, hogy mit „ügyeskedik” Max. Majd meghallotta Vadóc és Vasököl buta veszekedését.

-Nem a lánytól félek, hanem hogy vasvillával rontott rám, és muszáj volt elmenekülnöm. –kiabált Vadóc.

-Akkor miért nem próbáltál meg rendesen szótérteni a nővérével és nem fordult volna elő ez az eset. –oktatta ki Vasököl.

Vadóc nem figyelt tovább az Autobotra, miután meglátta Mónit. Anett húgának rontott és rákérdezett.

-Mért kellett vasvillával megtámadnod engem. –kérdezte a fiú felháborottan.

-Vajon mit gondolsz Vadóc, ha a testvéredet valaki zaklatná, te nem tennél meg bármit, hogy ne bántsa senki se? –válaszolt testvére védelmére Anett.

-Az én testvérem tud vigyázni magára. –felelte a fiú, majd elment levegőzni a felszínre.

-Szia Vasököl! –köszöntötte Anett az Autobotot.

-Szia! –viszonozta.- Ő, meg kicsoda? –nézett Mónira.

-Vezess el a vezérlőterembe és bemutatom mindenkinek. –felelt a lány.

Mindannyian továbbmentek. Majd aztán be is léptek a vezérlőterembe, ahol a többi Autobot és Mechanik tartózkodott. Mindenki csak őket figyelte.

-Nézd Bicepsz. –szólt Légörvény. –Megjöttek.

Anett feltörte a nagy csendet ezután:

-Hé, mindenki úgy figyel, mintha most látnátok először!

Az Autobotok igen meglepődtek, hogy a lány ennyire kibontakozott. Tűzfal kérdezett is utána valamit:

-Mond csak, az a leányzó melletted ki, ha szabad megkérdeznem?

-Ó, bocsánat! –szólalt fel Anett. –Szóval, ő itt a testvérem.

-És mit jelent az, hogy testvér. –kérdezte Portyázó.

-Erre csak annyit mondhatok a lényeg, hogy egy anyától származunk. Olyan mintha téged és Taposóaknát egy ember tervezett és épített volna meg titeket. –válaszolta Anett.

Mindenki sorjában bemutatkozott Netty húgának, majd visszatértek a munkájukhoz.

Móni még egy utolsó kérdésre ott marasztalta Dr. Jones-t:

-Megatron nem lesz itt?

-Attól nem kell félned, hogy a világodba beteszi a lábát a Robotikáival együtt. Itt végleg nyugtunk lesz tőlük. –felelte magabiztosan Vadóc apja.

-Vasököl és Tűzgolyó, ti vigyáztok a testvérpárra. –parancsolta Optimus.- Valami rossz dolog fog történni. –gondolta magában.

Ezalatt Max a laboratóriumában újra bekapcsolta találmányát és így szólt gúnyos vigyorral:

-Tegyük izgalmasabbá az eseményeket.

S ezzel bekapcsolta találmányát és a Robotikák hadát áthozta a gyerekek világába. Egyelőre még mindenki eszméletlenül feküdt egészen addig, míg a vezérük is átkerült.

-Mi történt? –kérdezte Megatron, majd ránézett Max-re.

-Te meg ki vagy? –kérdezte Megatron és rászegezte fegyverét a feltalálóra.

-Én Dr. Max Genon vagyok. Én hoztalak ide. –válaszolta Max.

-Olyan kicsi és oly jelentéktelen. –gondolta magában a Robotika Vezér és rongálni kezdte a doki berendezését.

-Hé, álljál le! Ha tönkreteszed, akkor soha többé nem kerülsz vissza a te világodba. –rémülten kiabált Max.

Megatron semmivel sem törődve, tovább folytatta a rombolást. A nagy ricsajra felébredtek a Robotikák.

-Mi történt Megatron? –kérdezi Skorpió.

-Nem érdekes, menjünk innen. –felelte Megatron, és sugárágyújával kirobbantott egy hatalmas darabot a falból majd a Robotikák hada elhagyta a bázist és az űr felé mentek.

-Történt valami. –szólalt fel Anett, Vadóc és Móni.

-Tessék? Mindhárman birtokoljátok a képességet. –csodálkozott Dr. Jones.

-Most ne ezzel foglalkozzunk, rohanjunk Max-hez. Veszélyt érzek. –válaszolt Vadóc.

A bázis másik végéből mindannyian siettek a helyszínre, hol a robbanás történt. Mikor odaértek, látták a mérhetetlenül nagy pusztítást. Fentről is beszűrődött a fény, ahol Max feküdt, aki alig élt. Dr. Jones hozzá szaladt a két lánnyal.

-Max mi történt? –kérdezte Jones.

-Kicsit izgalmasabbá tettem az eseményeket. És ezt az üveg folyadékot neked és a húgodnak készítettem. Majd ha szükség lesz rá, ne habozzatok, igyátok meg. Akkor nem kell félnetek semmitől. –felelte Max a testvéreknek majd örök álomba zuhant.

-Te jó ég! –szólalt fel Móni.- Most mit tegyünk.

-Ezt a hatalmas rést nem akárki készítette. –mondta Első Optimus.

-Megatron? –kérdezte Anett.

-Sajnos igen. –válaszolta Optimus.

-De hogyan, hiszen egyedül lehetetlen… Ha csak… -felelte Tűzgolyó.

-Lehet, hogy Max hozta át őt. –válaszolta Rodimus.

-Nekem nem is volt szimpatikus ez az ember. –felelte Sziklamászó.

-Most ne ezzel foglalkozzunk, hanem hogy, hogyan állítsuk meg Megatront. –szólt Optimus.

-Remek, a régi nóta. –válaszolt mérgesen Vadóc.

-Most, mit idegeskedsz! Nem neked kell vele harcolnod! –szólt rá Anett.

Móni csak figyelt, hogy milyen terveket beszélnek meg az Autobotok. Majd megkérdezte:

-Max-el és velünk mi lesz?

-Max-et eltemetjük, téged és a nővéredet biztonságos helyre viszünk. –válaszolt Golyózápor.

-Na de mégis hova? Haza nem mehetünk, és a többi lakossal mi lesz? –okoskodott Anett.

-Ebben van valami. –erősítette meg Lángcsóva, a lány szavait.

-Én nem várok tovább a válaszra, megiszom ezt a folyadékot. –mondta magabiztosan Anett.

-Mit képzelsz! –vette ki testvére kezéből az üveget.- Azt sem tudjuk, hogy mi lesz utána, ha megisszuk! –figyelmeztette Móni.

-Én vállalom a kockázatot. –majd Anett elvette az üvegcsét és ivott az ismeretlen folyadékból.

Mindenki feszülten figyel, hogy mi fog történni, majd a lány alig kezdett venni levegőt.

-Úristen, segítsen rajta valaki! –rémülten kiáltott fel a testvére.

-Semmi baj. Csak félre nyeltem. Mindjárt kiküszöbölöm. –felelt nehézkesen Anett.

-Te bolond, a szívbajt hoztad rám! –kiabált vele Móni.

-Nem érzek semmit. Valami változás rajtam? –kérdezte Anett.

-Semmi. –válaszolta Vadóc. – Ugyanolyan, vagy mint voltál.

-Szerintem hagyjuk, és inkább tegyünk rendet. –tanácsolta Tűzfal.

-Igazad van. –felelte az Autobot csapat.

S ezzel nekiláttak a munkának.

-Anett! –szólította Optimus. –Te és a húgod menjetek el a lakosztályotokba. Majd üzend meg Dr. Jones-nak is, ha találkoztok vele.

-Rendben. –válaszolta Anett.

-Valaki meg tudná magyarázni a helyzetet. Semmit sem értek? –értetlenkedett Hósapka.

-A Földről jöttünk ide te bolond, és maradj csendben, mert Megatron gondolkodik. –válaszolt Pusztító.

-Vajon min töri a fejét? –kérdezte Délibáb, és Vezére felé nézett.

-Itt lenne Optimus is? –gondolkodott. –De mégis hol? Vagy annyira siettem, hogy észre sem vettem jelenlétének szikráját?

-Főnök! –szólt Pusztító. –Mikor hagyjuk el az aszteroida mezőt? –kérdezte.

-Nem fogjuk elhagyni, hanem egy bázist építünk te féleszű. –válaszolta Megatron. –Lássatok is neki! Surranó! Te fogsz felügyelni a munkára. –parancsolta. –Én addig felderítem a környéket. S ezzel elindult a Föld felé.

A gyerekek a szobájukban üldögéltek és megbeszélték egymás közt a feladataikat.

-Te Vadóccal együtt mész Energont keresni, én meg az Autobotoknak segítek az érc keresésében. –javasolta Anett.

-Mért pont Vadóccal? –kérdezte Móni.

-Mert mindkettőtöknek olyan nagy szátok van. Egész jól „kijönnétek” egymással. –válaszolta gúnyosan a nővér és ezzel elment aludni.

Amíg testvére aludt, Móni úgy gondolta, hogy egy kicsit körbenéz. Elhagyta lakosztályát s majd az Energon feldolgozó üzem felé indult. Útközben találkozott Vadóccal.

-Te meg mit keresel itt? –kérdezte Vadóc.

-Én is kérdezhetném tőled. –válaszolt Móni. –Csak követem az ösztöneimet.

-És merre vezet az ösztönöd? –kérdezte Vadóc.

-Az téged ne érdekeljen. –felelte Móni, s ott hagyta a fiút és visszatért a lakosztályába.

Belépett a szobába s nagy meglepetés tárult a szeme elé. Ezalatt Vadóc is megérkezett, mert érzett valami különöset.

-Mi történ? –kérdezi a fiú.

-Nézd. –mutatott Móni a testvérére, aki igen csak megváltozott.

-Anett kelj fel! –szólt rá a húga.

-Mit kiabálsz, ébren vagyok. –válaszolta, utána felállt, s majd szembetűnt neki, hogy igen alacsonyan van a plafon.

-Mi történt Móni? –kérdezi Anett?

-Azt én is szeretném tudni. –felelte Vadóc.

-Nézd meg magad. –kérte testvérét Móni.

Anett elindult és a bázis falán megpillantotta magát.